Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény vonatkozik rá (utolsó módosítás: 2002. XII. 10.)

Az internetes kereskedelem a magyar jogi szabályozás szerint – általános jellemzőit tekintve – a kereskedelmi tevékenységekkel azonos megítélés alá esik. E kereskedelmi formával foglalkozhat (a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény alapján) a Magyarországon létrehozott, illetve (a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXIV. törvény értelmében) a képviseletet, fióktelepet alapító külföldi székhelyű vállalkozás.

FIGYELEM!

• Ellenőrizzük az áruház adatait, címét, telefonszámát, hogy amennyiben problémánk van, fel tudjuk venni a kapcsolatot,

• minden esetben gondosan olvassuk el a szerződési feltételeket (csomagolási, szállítási költség, szállítási határidő, felelősségvállalás),

• ha lehet, próbáljuk ki az üzletet egy kisebb értékű vásárlással,

• hasonlítsuk össze a kínálatot,

• a tranzakciók idejét és az összegeket tartsuk nyilván,

• célszerű megrendelni valamilyen biztonsági szolgáltatást, hogy csak a visszajelzésünk után terheljék meg a számlánkat!

FIGYELEM!

Az elektronikus úton kereskedőre vonatkozó tájékoztatási kőtelezettség előírja, hogy:

• a fogyasztónak a szerződés megkötése előtt, kellő időben, egyértelmű, közérthető és pontos tájékoztatás kell kapnia az áru jogszabályban meghatározott valamennyi lényeges tulajdonságáról,

• a kereskedő a kommunikációs technika szerinti formában közöltek mellett, a szerződés megkötése előtt, kellő időben, de legkésőbb a szerződés megkötésekor köteles írásban is felhívni a fogyasztó figyelmét a kötendő szerződéssel kapcsolatos információkra.

Az elektronikus kereskedő tevékenysége hazai jogunk szerint tulajdonképpen csomagküldő tevékenységnek felel meg. Ezért az Internetes kereskedelemmel foglalkozó társaságra irányadóak az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet előírásai.

Az elektronikus úton kötött szerződések távollevők között létrejött adásvételi szerződések, minta utáni vételként határozhatók meg.

Az Interneten elhelyezett képek alapján a fogyasztó úgy válogathat a termékek között, mintha a kínálatról egy katalógus oldalai alapján tájékozódna.

Figyelmet érdemelnek az egymással közvetlenül nem érintkező személyek között létrejövő szerződések speciális fogyasztóvédelmi szabályai, mert az Internet, mint új információs technológia alkalmazása előnyei mellett komoly veszélyeket is rejt magában. A fogyasztó szempontjából rendkívül nagy kockázatot jelent, ha a szerződés feltételeit nem ismeri, kínált termékek és szolgáltatások alapos megvizsgálására nincs módja. Az Online kereskedelem hazai szabályozásában kiemelkedő jelentőségű az Európai Unió vonatkozó irányelvének szabályaira épülő, a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (11.5.) Korm. rendelet, amely 1999. március 1-jén -lépett hatályba. Forrás